A mai világban az az általános felfogás, hogy az energiaszintünket az alvással, evéssel, vízivással, vagy pihenéssel tudjuk megemelni. Nem is meglepő, hiszen a mainstream média roppant keveset foglalkozik a légzéssel, amely az ashtanga jóga tradíciójában kiemelten fontos, és pozitív hatással van az élethosszunkra, egészségünkre, de még az általános elmeállapotunkra is.
Az ashtanga rendszere megkülönböztet a fizikai testen kívül 4, összesen pedig 5 testet. A legkülső rétegünk, a legkönnyebben megtapasztalható a fizikai test, a következők pedig sorban az energiatest, a mentális test, az intellektuális test, és a lelki test.
A légzés maga az energia, és az energiatestünkre van közvetlen hatással. Oly annyira fontos a légzés, hogy légzés nélkül alig bírjuk 3-5 percig életben tartani a testünk működését. Mennyi ideig is bírjuk ki víz és élelem nélkül? Víz nélkül 3-4 nap, élelem nélkül pedig 3 hét is lehet ez akár. Akkor miért is csak a pihenésre, evésre és vízfogyasztásra fókuszálunk, ha emelni szeretnénk az energiaszintünket?
A tapasztalatok egyértelműek ha megvizsgáljuk a nagy jóga tanítók élettartamát.
- Tirumalai Krishnamacharya: élt 100 évet,
- B.K.S. Iyengar: élt 95 évet,
- Pattabhi Jois: élt 93 évet,
- B.N.S. Iyengar: jelenleg 96 éves (2023. aug.), és 2023. januárjában még volt szerencsém részt venni a pranayama óráin.
Mind egy jógafilozófiát és gyakorlatot tanultak, mind nagy hangsúlyt fektetett a légzésre. Az ashtanga jógafilozófiának és gyakorlatnak a pranayama a negyedik lépcsőfoka, amely csak hosszú asana gyakorlás után engedélyezett.
Mesterem aki a fentebb leírt tanítványi láncolat közvetlen tagja, Ajay Kumar az alábbit mondta egyszer: “your energy level should not change your asana practice. Your asana practice should change your energy level”. Ez annyit tesz, hogy ha alacsony energiaszinten is vagy, annak nem szabad hatással lennie a gyakorlásodra. A gyakorlásodnak -ha megfelelően végzed (megfelelő légzés, vinyásza és bandha) – kell hatással lennie az energiaszintedre.
Saját tapasztalatom is alátámasztja a fentebb leírtakat. Valóban sok idő kell, mire az ember rátalál a helyes légzésre a gyakorlásban, de amennyiben az adott körülményeknek megfelelően lélegzünk, a gyakorlásunk felvillanyozó lesz.
A légzés azonban nem csak az energiánkra lesz nagy hatással, hanem közvetlen kapcsolatban van a mentális testünkkel is. Ha a figyelmünket a légzésen tartjuk, a visszatérünk a jelen pillanatban, és az elme – amely az idő döntő részében a múltban és a jövőben van – lecsendesedik, a tudatunk pedig kitágul.
Összességében azt a következtetést vontam le magamnak tapasztalatimból, hogy igenis a mi kezünkben az élettapasztalatunk, és az életenergiáink is. Tudakozódni kell, olvasni kell, és figyelni a tanítványi vonal jelenlegi képviselőire, mert hatalmas ősi tudást tudnak átadni. De mindez természetesen nem ér semmit a rendszeres gyakorlás nélkül.
Pattabhi Jois velős idézetével zárnám a kis eszmefutattást: “Practice and all is coming”, Gyakorolj és minden meg fog érkezni.